A vírus vámszedői avagy a gerinc nem kellék ha írni kezdenél szagértőként az Interneten.  Nincs kivétel csak bevétel? - mi a teendő ha embertársad hóbortja a nyilvános hazugság terjesztése: megmutatjuk. 

Sok rémtettet követhetett el az aki úgy arctalanul szagértőként olyan dolgokat írogat amiknek a tartalma független. Mitől is független lehet egy írás? Például az igazságtól? Vagy csak simán butaság?

Amikor független az igazságtól:az ilyen igazságot már csak Gazságnak hívják és aki így beszél: hazugnak hívják. 



Így lehet bevezetni azt a történetet, ahol egy vírus időszakban közösségi taggá avanzsált, amúgy tényleges tevékenységet sem végző gazságügyiszagértő úr, a maga állítólagos állításait névtelenül, de legalább másokat sértegető módon úgy tette közre, hogy közben telve van hazugsággal. 

Egy ember, akinek az igazság a munkája, de a gazság a hobbija?

Az emberi  képesség elegendő, hogy valaki előbb építeni sem, majd aztán inkább rombolni akarjon. 

Elsődleges gond, hogy a későn érkezők, olyan mint az irodában délben érkezők: lemaradnak a délelőtti 10 órairól és a titkárnői pletykákról, de aztán bele húznak és igyekeznek rátolni egy lapáttal. Estére aztán mindent tudnak?  Dehogy: de hazafelé tőlük hallod a legjobb dumáékat és azt hiszed, olyan okosak, hogy ők a közösség motorjai. 

Aztán az irodai diskurzusban lemaradnak a gazságügyi gondolatok és a rombolás, marad, ha már gerincből kevés vagy egyáltalán nem jutott szagértői vélemény úrnak, de közben szájat és kezet rakott a jó Isten az efféle embertársakra is. Kevésbé vicces, hogy ő is embernek érzi magát ezért.  Pont olyannak néz ki mint a többi ember és azt hiheted, az ilyen emberi kinézetűek úgy is gondolkoznak mint egy ember: emberül.

Valami még is kimaradt az efféle lényekből: a tényszerűség. 





Aztán persze kiismered azt efféléket: az ilyen előbb enged oda a munkához, hogy elvégezd mint, hogy poros legyen tőle a keze, de elsők között papolja a jogait a semmi elvégzése nélkül is. A kis szagértő úgy gondolja, az igazság csak rákbetegség ellen jó, kismókusok kenhetik kenyérre is. 

Látható jelei a gerinc hiányának, ha valaki előbb arról beszél mennyire együtt érző majd neki feszül embertársának és lerúgja  erőből a másik fejélt, azét akit állítólag annyira szeret: valahogyan így nevezhetjük meg a tényeket nem kedvelő i nélküli gazság szakértő-t vagy ahogyan magát hívja: szagértő urat. 




Azért, hogy a répa nem csak a fogakat tisztítja, már régen tudjuk: mi  például elmét tisztítunk vele.  

Amikor magát szagértő -nek nevező elem, csütörtöki szeánszokra járóként, lehet anoním alkoholista református csütörtök, netalán egyéb közösségekre utaló módon ellenségeskedik másokkal, közben mit gondolhat? 

Répa a fülbe és egy a nadrág szárba aztán röhögünk egyet? 

Már azok az idők régen elmúltak amikor bugyuta gyermek tréfának látjuk ha egy az igazságért kiállni hivatott ember, annyi hazugságot terjeszt amit sem fül, sem répa nem bír.  Mi a nagyobb baj? Amikor valaki annyira rosszindulatú, hogy ezért hazudik vagy ha annyira gonosz, hogy az idejét, rombolásra használja? 

Egyre jobban szembeötlő a vírus hatására előtörő képtelenségek halmaza között, a rejtet ellenségeskedés nem színlelő, emberi gyarlóság: a közérdeket szolgáló szagértői elem, magát okosnak gondoló mondataival. 

Láthatóan eszét vesztett emberi lény aki képességeit a jó helyett a rosszra használja de talán megbocsájtani sem kell ha végül is láthatóan gyengeelméjű embertársunk, képtelenségeit a saját szakmai szagértő-i blogján posztolja.  

Valahol az alját, az iszap legjavát érezheti szájában, de magányos estéin nyugtassa egy tény: megértően tekintünk minden olyanra aki hozzá hasonló, gyáva ajtó becsapkodó, ablakon beköpködő és mások háta mögött áskálódó elem. Neki is joga van mint minden élőnek: még ha tettei olyan mint egy talpon fekvő tetűnek...


Egy közösség javát nem szolgáló ember, békésen irogathat butaságokat amíg mások a többi érdekében dolgoznak, helyette, nélküle.  Aki az önkéntességet arra használja, hogy más törekvő embereket mocskoljon pedig, nem több mint a képen fekvő talpnyaló...

Az életben sok efféle teher kerül az ember elé, de ezek a fajta szagért és vélemény posztoló elemek, mind este maguk gatyája szélét gyűrögetve anyáznak. általában unottan és haragosan egyedül.  Mivel együtt érzőek vagyunk, az ilyen emberkéknek csupán jót tudunk kívánni. Jót, hosszú életet és sok magányos évet a haragjuk elvesztéséig!